Sokat szoktunk veszekedni házon belül az online videó hirdetések formátumáról az Inda, Index(video), CEMP SH viszonlyatban. Nem egyszerű megtartani az onlineban a tartalom és hirdetés érzékeny egyensúlyát az egyébként meglehetősen háklis tartalom előállítók, a fogyasztók valamint a megélhetést biztosító értékesítők közötti háromszögben.
Nehéz best-practiceokra hivatkozni annak ellenére, hogy:
- szerte Európában (lengyelek, németek, görögök) sokkal keményebben használják a preroll videók eszközét - minden skip nélkül
- USA-ban pedig bevett gyakorlat a preroll - persze az ottani felhasználóknak, amit csak akkor tapasztal meg a hazai user, ha éppan arra utazik vagy kinti proxyt használ a videónézésre
Ugyanakkor azért írom meg most ezt a posztot, mert a Flóriánon ülve elért engem is a megszakíthatatlan Youtube music promóció, ami minden X-edig videómegtekintésre kötelezően végignézednő 10s.
Youtube unskipable ad -You are the music, you are the money
Nincs min vitatkozni, érkezik az előfizetéses online videózás kora, mint a gyorsvonat. Bárki bármit mond, ezt nem a Netflix hozza el, hanem valójában az infrastruktúrális költségek jelenleg élérhető mimuma. Lehet ügyes a rendszermérnök, lehet hatalmas árengedményt szerezni processzorra, memóriára - aminek az árát a felhőépítés az egekbe emelte -, lehet korábbiakhoz képest bagóért építeni a HDD tömböket, egy dolgot nem lehet olcsóbban megszerezni: a sávszélességet.
Azt a sávszélességet, ami az IP alapú VOD ( video on demand - lekérés alapú videó megtekintés / non-lináris műsorszórás / ) továbbításhoz elengedhetetlen. Különösen abban a megapixel hajszolásban, melynek eredményeként születnek az UHD és a 4K betűszavak - annak ellenére is, hogy ezek mögé rejtett formátumok kódolásához, tömörítéséhez és dekódolásához azért már kell processzor power is.
A sávszélesség a szűkös jav, amit kivétel nélkül mindenki meg kell fizessen, aki VOD, SVOD, Stream vonalon videó kiszolgálásba kezd. A kérdés az, hogy valójában ki fizeti a peeringet, ki fizeti a sávszélességet a user irányába. A Youtube a Videa és az Indavideó és a netflix is azzal az alaptézissel üzemel, hogy felárat kell fizetnie a sávszélességért, mert egy átlagos weboldalhoz képest jóval több adatot forgalmaz az internetes hálózaton keresztül.
Tájékoztatásul:
- egy random Index címlap forgalmazása web-es üzemmódban jelenleg 6102Kbyte ami 5,6 Megabytes
- egy StreetKitchen videó epizód ( 7 perc ) SD-ben 66 Megabyte
- Ugyan ez a StreetKitchen epizód HD-ben (ami csak 720p) 155 Megabyte
Tehát ez nagyságredileg 10x annyi adat egy SD videó esetében. Ha mondjuk 1.000.000 SD videót szolgálunk ki egy napon, akkor az már jelentős különbség. Persze, a VOD letöltéseknél is a probléma a cső mérete, azaz az egy időszeletben kikért byteok összessége. A probléma akkor van, amikor sokan akarnak videókat nézni. Ilyenkor a cső csak a falig terhelhető, nem megy át rajta több byte mint amennyi a keresztmetszeten átfér. Szerveroldalon lehet kezelni az ilyenkor fellépő elfogyó socket problémát - ami azt jelenti, hogy kell nyitvatartani egy kapcsolatot a szervernek és elfogyhat a socket, deee ezt hagyjuk. Annak a fránya vezetéknek a szélessége viszont csak pénzzel növelhető. Tehát pusztán anyagi kérdéssé deriválható annak a korlátossága, hogy egyszerre hányan tudnak biztosan letölteni - nézni - tartalmakat. No, ezért kell fizetni a sávszélességet. Akkor is, ha azt nem használja ki teljesen a szolgáltató. Persze, létezik sávos árképzés is, de ahhoz már egy garantált GB-ot le kell kötni az internet szolgáltatónál.
Egyébként azért akadozik a Vimeo magyarországon néha, mert túl sokan nézik és nem peeringer ebbe az irányba eleget - és persze szeret HD-t adni, ami sok adat. Ill. azért gyengébb az Indavideó külföldön, mert nem tudnk eleget fizetni a külföldi sávszélességért - mert nincs rá megtérülési modellünk.
A sávszélességet tehát mindenkinek ki kell fizetnie az infrastruktúra szolgáltatóknak. Ehhez pedig pénzre van szükség. Ami vagy reklámból vagy ( bármire történő ) előfizetésből teremthető elő.
A kérdés ma nem az, hogy miről civakodunk a szerkesztőségeken belül, hanem hogy meddig álljuk a sarat a globális versenben. Abban a globális versenyben, ahol a médiapiac átalakulását vezérlő tengeren túli újmédia megatőke diktálja a tempót Európában és itthon is. Ahol ezeknek a mamutoknak egy magyarországi méretű piac igazából játéktér, és az ezt letarolni képes technológiai költség - állítom - talán egy top-manager az éves bérének felel meg - de ezt most nem sírásból írom ide.
Cserében érződik, hogy a számlák oda is megérkeznek. A cost-benefit alapú világ a globális játékosok sajátja - csak éppen a megtérülés oldal húzható jó sokáig. De lehet, hogy csak eddig volt húzható?
A hirdetési aktivátis erősödik minden felületen, ennek is köszönhető, hogy a skip-time nő, esetenként hiányzik - vagy hogy megjelennek a banner nagyságú videó overlay hirdetések, amik hosszabb videók esetében többször is feltűnnek - egyébként fittyet hányva a videó feliratozási funkcionalitásra.
Az Indavideón ehhez képest jelenleg pre- és post-roll hirdetéseket szolgálunk ki, ill. overlay hirdetéseket, amik lehetnek szövegesek is az etarget jóvoltából. A pre-roll hirdetés feláras verzióban is elérhető, ami a skip-time növelését foglalja magában. Ugyanakkor fontos tény, hogy az olvasói/fogyasztói szokások alapján is tudunk targetálni mind az Indavideón, mind a CEMP-en belül. Azaz célozhatóak pl.:
- a totalcar olvasók az indavideó pre-rollok tekintetében - csak azok kapnak A prerollt, akik TC olvasók is egyben
- autós videó nézők - csak azok kapnak prerollt, akik egyébként autós videókat is néznek
És mindezek mellett minket még súlytanak a reklámadóval és az ügynökségi vegzálással - amit csak ténykét írok, sajátos véleményem nem keverem ide.
Szép új világ - jön az online rendszerváltás, aminek a lényege, hogy semmi nincs igyen.
