A UPC csak külön díjért hajlandó a jövőben hálozatában végződtetni két magyar internet szolgáltatónál hosztolt tartalmakat - írja anyánk az Index. És kitudja még hányat? Jó esélyel ez minket is érinthet majd.
Sávszélesség bevétel mámor - UPC
Extraprofit how to by UPC - fizessenek a tartalom szolgáltatók
A UPC (LGI leányvállalat) erősen tétet emelt amikor kihúzta a drótot az Externet felé irányuló útválasztóiból. Mindezt azért, mert külön díjat kért az Externettől azért, hogy a UPC ügyfelek elérhesség az Externetnél hosztolt internetes tartalmakat. Azzal, hogy a drótot kihúzták, az Externet nem közvetlenül, hanem külföldi sávon keresztül elszivárog ugyan a UPC ügyfelekhez, de az a sávszélesség jóval szűkösebb és persze drágább is.
A UPC pénzt kér a peeringért - ahogy más is kér, de többet.
Gyakorlatilag a UPC a magyar internetet működtető BIX-es rendszert rúgta fel ezzel. A peering az, hogy az internetszolgáltatók egymásközött adatot cserélnek, ami az IP protokoll alapja.
Valahol van egy szerver és van ahol van egy kliens, ami kommunikál egymással. Ha a szerver nem az én internet szolgáltatómnál van, hanem egy másik szervertermében, akkor a két szolgáltató egymásközött adatot cserél - ez a peering. Itt a sávszélesség a szűkös erőforrás, azaz, hogy kinek mennyi adacserét enged meg a partner.
Én szerver üzemeltető ügyfélként sávszélességért (is) fizetek: minél több adatot forgalmaz a szolgáltatásom, annál többet kell fizetnem az internetszolgáltatónak, hogy ezt a forgalmat lehetővé tegye - ami közvetlen technikai költséget is jelenthet szolgáltatói oldalon. Ha nem elég a sávszélesség, akadozni fog a szolgáltatás elérése, mert nem tud átmenni a sok csomag a csövön.
Az internet szolgáltatók között peering létezett eddig is, de nem foglalkoztunk vele, mert a BIX-es egyezmények keretében leboltolták egymás között az internetszolgáltatók. Ill. bizonyos szolgáltatások miatt bilaterális bizniszeket is kötöttek.
Most a hírek szerint az asszimetrikus terhelésre hivetkozva a UPC azt mondta, hogy felmondja a bilaterális megállapodást, sőt a BIX-est is. Nem cserél adatot, csak ha fizet neki a partner.
Ezzel az a helyzet áll elő, hogy a végfelhasználók nem jutnak bizonyos tartlomhoz.
Internetszolgáltatók és a bevétel
Az internetszolgáltatók alapvetően technológiai cégek. Egy részük ügyfél végponti hálózatokat birtokol, egy részük szerverhoteleket és kapcsolodó vonalakat és a szerencsések mind kettőt. A még szerencsésebbek mindezt tudják mobilon is, sőt adnak TV előfizetést is. Az internet szolgáltatók a jövő pillérei, közmű szolgáltatók ha úgy tetszik. Mi tagadás nagy invesztíció internetet szolgáltatni jól. És nem csak azért, mert drágák az eszközök és az üvegszál, hanem azért is, mert vagy ásni kell, vagy alállomást telepíteni melynek költsége egyenesen arányos annak az olajnak az árával, ami az árokásó markolót hajtja.
Bevételi pontok:
- Végfelhasználói előfizetések - amiről jön a havi sárga csekk
- Szerverbérlet vagy szerver elhelyezés díja a s - amit az internet szolgáltatást biztosító fizet meg
- Garantált sávszélesség - ez az, amit akkor fizet meg a szerver üzemeltető, ha sokat forgalmaz a szerver és kell neki még internet, mert sok ügyfelet ér el.
- Külföldi sávszélesség - ez az, amit akkor fizet meg a szerver üzemeltető, ha sokat forgalmaz a szerver és kell neki még internet, mert sok ügyfelet ér el.
- Peering díjak - egymásközti adatcsere díja amit az internet szolgáltatók egymásoközt fizetnek azért, hogy átengednek forgalmakat.
Na, ez utóbbit kvázi megemelte a UPC azért, mert nála vannak a végfelhasználói ügyfelek és nincsen nála elég szolgáltató aki miatt kifele is kéne tolnia tartalmat - amiért egyébként pénzt kérne ismételten csak a fentebbi pontok jogcímén.
A kérdés, hogy ez a lépés mennyire korrekt így, ebben a formában? Különösen annak tükrében, hogy a UPC hivatalosan nem mond semmit, de a B2B vonalon - szolgáltatók közötti kommunikációban - igen is mondott, hisz az Externetes vezér ezt megerősítette.
Megy - nem megy
Azzal, hogy nincs BIX vagy bilaterális adatcsere még az internet robosztussága jóvoltából nem szűnik meg a szolgáltatás. Csak a csomagok próbálnak más utat keresni a globális infrastruktúrában. Ma ez viszont csak a külföldi kapukon keresztül lehetséges. Ez azt jelenti, hogy ha a hátrányosan érintett szolgáltató szervereit próbáljuk elérni, akkor a külföldi irányból jönnek meg a csomagok, ami általában vékonyabb cső, mint a belföldi adatcserére korábban használt - akár BIX-es - cső. Így törvényszerű, hogy az egyes szolgáltatások akadoznak, vagy elérhetetlenné válnak. Ez utóbbinak oka az, hogy a hátrányosan érintett szolgáltató, bizonyos nagy sávszélességet igénylő tartalmakat ki sem eneged külföldre, mert eltömi a vonalakat - tipikusan ilyenek a stream-ek vagy a VOD-ok (az online videó tartalmak).
Szóval ezért van az, hogy ugyan bejön az RTL oldala, de a stream már nem. Csak úgy mint az MTVA oldala, de a stream már nem.
Lesz-e népharag? Lesz-e internetes kormánybiztosig ható kérdőjel?
Népharag már most alakulóban. Egyesek tudni vélik, hogy DDoSolták is a UPC-t már tegnap éjjel a történtek miatt. Most pedig arról is írnak, hogy a nameservereket toszták le az inkorrekt lépés miatt a UPC-nél. Ez legalább annyira nem korrekt, mint a kiváltó ok. Cserében viszont tény, hogy elkerülhetetlen lesz a UPC kommunikációja a kérdésről.
A nép általában akkor haragos nagyon, ha hülyének nézik. Mint ahogy most is hülyének van nézve. Mert fizet egy díjat és nem kapja meg azt, amit akar - és az istenadta azzal szavaz, hogy beír egy URL-t, vagy elindít egy alkamazást. És ha ez így marad, akkor biztosan zörög majd a haraszt.
Ugyanakkor, ahogy fentebb írtam, ha ez az ügy arról szól, hogy a tortából szeretne nagyobb, arányosan nagyobb szeletet a UPC, akkor miért nem teszi mindezt nyiltan, a nyilvánosság előtt leegyeztetetten? Miért nem kommunikál arról, hogy az ő fejében márpedig a dolgok így működnek? Miért csupán abba fektet nagyon sokat, hogy mindenkinek ad korlátlan internetet, akiknek az elérhetőségéért majd a végén pénzt kér - már a jelen helyzet szerint?
Miért is van az, hogy a globális szolgáltatók ránktelepednek és megölik a verseny csíráját is ebben a szegmensben ki tudja milyen nemzetközi árazások alkalmazásával egy olyan piacon, ahogy egyszerűen nincs annyi a bizniszben? Miért van az, hogy ezzel nem foglalkozik érdemben senki? És miért van az, hogy nincs jogom tudni, hogy a falamból kilógó ADSL vonal a XIV.kerületben valójában kinek a koncessziója volt és kinek a tulajdona úgy igaziból?
Ja, ez utóbbi már nem közvetlen ide tartozik. De az biztos, hogy remek témája lett így az internetes kormánybiztosnak.
Haldokló netsemlegesség
A helyzet az, hogy a UPC bedobta a csizmát az asztalra. A net semlegessége nagy veszélybe került ezáltal. Lehet itt arra hivatkozni, hogy peer-to-peer, VOD letöltés, sok sávszélességet igényel és ezért valakinek fizetnie kellene. Nem tudom. Egy olyan iparágban, ahol a koncessziók befolyásolják versenyt, és utána kiszolgáltatott helyzetbe kerül a fogyasztó, szolgáltatás működtető nem egy korrekt lépés. De tény, beszélni kell róla. Hátha kijön a matek és win-win-be fordul ez a történet. Per most, nem gondolom, hogy jó irányban lennénk.
Ezúttal elkerülhetetlen lesz.
[update 12:15] User visszajelzések szeirnt van RTL KLUB stream a UPC végeken. Csak maradjon így.
[update 12:17] 11:56-kor visszakapcsolták a BIX linket. Erről tanuskodik az alábbi GFX
via Dro - BIX UPC link
[update 13:06]
Benfentes források továbbra sem értik a UPC lépését, amit A BIX-tagként ugyan megtehet, de nem egy korrekt üzleti magatartásra vall. Mindezt nagyságrendileg cca. 20M HUF extra bevételért. Vagy azért, hogy gyorsabban teljen a UPC szerver hotel, hiszen látszik, hogy a 40Gigás link-ben még azért van tartalék jócskán - technikai para BIX irányból nehezen magyarázható.
[update 14:59]
Háttérbeszélgetéseken kiderült, hogy a nagy szolgáltatók (UPC, T, Invitel, GTS) egymással BIX függetlenül bilaterálisan is cserélnek adatot. Lényeget tekintve a BIX egy kényelmes backup megoldás számukra. Viszont a BIX-en lógnak a kisebb, kevésbé tőkeerős host szolgáltatók, akik a BIX tagság fix költségét próbálják hatékonyabban bevétellel lefedni. A nagy szolgáltatóknak, mint a UPC, az kellemetlen, ha jóval nagyobb forgalmat kénytelen így fogadni, mert azt látja, hogy ott tobzódnak a nagy forgalmat generáló siteok és nem nála. Ha nála lennének, akkor a korábban említett jogcímeken Ő jutna bevételhez. De ez nem megy, mert vagy nem volt eddig értelmezhető alternatív konstrukciója, vagy nem árazta megfelelően. Ugyanakkor, ha jól is áraz, azzal azt éri el, hogy kinyírja a mostani BIX-ből élő kisebb, kevésbé tőkeerős szolgáltatókat. És ha ez megtörténik, akkor csorbulhat a verseny. Tény: a nagy vizen túl hasonló modell érvényesül.
