Nem ismertem Áront. Nem volt barát. Sajnos nem úgy sodort az élet - inkább ismerős, de mindenképpen rokon lélek. A poszt elsősorban azért, mert mindig emlékezni fogok a második találkozásunk első pillanatára, amikor beléhasított a felismerés: de hiszen Ő "buckethead".
Valamikor 2000 körül, idejét sem tudom, éppen haza indultam két sarokkal arrébb Gegétől ( alias Kungfooman ) azzal, hogy hamarosan érkezik egy srác, aki megveszi az egyik vinyóját. Már nem tudom, hogy SCSI-t, vagy IDE-t, de ha jól rémlik egy egzotikus darabot. Gege csak annyit mondott, egy netes srác jön. Áron.
Gege ismerte már akkor - talán irc-ről. De nem is firtattam.
Sütött a nap, mikor gyalogoltam az Eötvösben fölfelé a Marxig ( aka Darányi ). Ma is megvan a pillanat mikor letekintettem a fák lombkoronájáról, a leveleket gyengéden lengette a szél és szembe jött egy nagyon nagy haj. A nulladik pillanatban megvolt, hogy Ő jön a vinyóért. Áron. Nekünk buckethead Áron.
2007-08-ban, amikor Kangyalék kitalálták, hogy indageot csinálnak már az index projektcégénél küzdöttünk. Egyszercsak megjelent a geos csapat és köztük az NWS betűszó mögé bújt buckethead Áron. Nem tudom, hogy miért, de már akkor is megvolt: nagyon örülök, hogy még ismeretlenül is, de van egy biztos pont a backend oldalán. ( És ezzel semmiképp nem lebecsülve a többieket! )
Aztán még jó párszor beszéltünk, de nem elégszer - sajnos. Ma azért is a poszt, mert pár hónapja, hogy a Récsei parkolójában nem mentem oda a csapathoz amit Áronék adjusztáltak nagy hévvel, mert siettem haza a pelenkákkal. Tényleg sajnálom.
Csak párszor találkoztunk leginkább Websiztánon keresztül, de mindig is átjött amit hh így emlékezett:
webfejlesztőként is mennyire fontosnak gondoltad a nonprofit projektek felkarolását. Volt benned egy eredendő adni akarás. Nem csak a közvetlen környezeted felé, hanem bárki felé.
R.I.P
