lenI

Sokat szoktunk veszekedni házon belül az online videó hirdetések formátumáról az Inda, Index(video), CEMP SH viszonlyatban. Nem egyszerű megtartani az onlineban a tartalom és hirdetés érzékeny egyensúlyát az egyébként meglehetősen háklis tartalom előállítók, a fogyasztók valamint a megélhetést biztosító értékesítők közötti háromszögben.

Nehéz best-practiceokra hivatkozni annak ellenére, hogy:

• szerte Európában (lengyelek, németek, görögök) sokkal keményebben használják a preroll videók eszközét - minden skip nélkül
• USA-ban pedig bevett gyakorlat a preroll - persze az ottani felhasználóknak, amit csak akkor tapasztal meg a hazai user, ha éppan arra utazik vagy kinti proxyt használ a videónézésre

Ugyanakkor azért írom meg most ezt a posztot, mert a Flóriánon ülve elért engem is a megszakíthatatlan Youtube music promóció, ami minden X-edig videómegtekintésre kötelezően végignézednő 10s.

Youtube unskipable ad -You are the music, you are the money 

Nincs min vitatkozni, érkezik az előfizetéses online videózás kora, mint a gyorsvonat. Bárki bármit mond, ezt nem a Netflix hozza el, hanem valójában az infrastruktúrális költségek jelenleg élérhető mimuma. Lehet ügyes a rendszermérnök, lehet hatalmas árengedményt szerezni processzorra, memóriára - aminek az árát a felhőépítés az egekbe emelte -, lehet korábbiakhoz képest bagóért építeni a HDD tömböket, egy dolgot nem lehet olcsóbban megszerezni: a sávszélességet.

Azt a sávszélességet, ami az IP alapú VOD ( video on demand - lekérés alapú videó megtekintés / non-lináris műsorszórás / ) továbbításhoz elengedhetetlen. Különösen abban a megapixel hajszolásban, melynek eredményeként születnek az UHD és a 4K betűszavak - annak ellenére is, hogy ezek mögé rejtett formátumok kódolásához, tömörítéséhez és dekódolásához azért már kell processzor power is.

A sávszélesség a szűkös jav, amit kivétel nélkül mindenki meg kell fizessen, aki VOD, SVOD, Stream vonalon videó kiszolgálásba kezd. A kérdés az, hogy valójában ki fizeti a peeringet, ki fizeti a sávszélességet a user irányába. A Youtube a Videa és az Indavideó és a netflix is azzal az alaptézissel üzemel, hogy felárat kell fizetnie a sávszélességért, mert egy átlagos weboldalhoz képest jóval több adatot forgalmaz az internetes hálózaton keresztül. 

Tájékoztatásul:

• egy random Index címlap forgalmazása web-es üzemmódban jelenleg 6102Kbyte ami 5,6 Megabytes
• egy StreetKitchen videó epizód ( 7 perc ) SD-ben 66 Megabyte
• Ugyan ez a StreetKitchen epizód HD-ben (ami csak 720p) 155 Megabyte

Tehát ez nagyságredileg 10x annyi adat egy SD videó esetében. Ha mondjuk 1.000.000 SD videót szolgálunk ki egy napon, akkor az már jelentős különbség. Persze, a VOD letöltéseknél is a probléma a cső mérete, azaz az egy időszeletben kikért byteok összessége. A probléma akkor van, amikor sokan akarnak videókat nézni. Ilyenkor a cső csak a falig terhelhető, nem megy át rajta több byte mint amennyi a keresztmetszeten átfér. Szerveroldalon lehet kezelni az ilyenkor fellépő elfogyó socket problémát - ami azt jelenti, hogy kell nyitvatartani egy kapcsolatot a szervernek és elfogyhat a socket, deee ezt hagyjuk. Annak a fránya vezetéknek a szélessége viszont csak pénzzel növelhető. Tehát pusztán anyagi kérdéssé deriválható annak a korlátossága, hogy egyszerre hányan tudnak biztosan letölteni - nézni - tartalmakat. No, ezért kell fizetni a sávszélességet. Akkor is, ha azt nem használja ki teljesen a szolgáltató. Persze, létezik sávos árképzés is, de ahhoz már egy garantált GB-ot le kell kötni az internet szolgáltatónál.

Egyébként azért akadozik a Vimeo magyarországon néha, mert túl sokan nézik és nem peeringer ebbe az irányba eleget - és persze szeret HD-t adni, ami sok adat. Ill. azért gyengébb az Indavideó külföldön, mert nem tudnk eleget fizetni a külföldi sávszélességért - mert nincs rá megtérülési modellünk.

A sávszélességet tehát mindenkinek ki kell fizetnie az infrastruktúra szolgáltatóknak. Ehhez pedig pénzre van szükség. Ami vagy reklámból vagy ( bármire történő ) előfizetésből teremthető elő.

A kérdés ma nem az, hogy miről civakodunk a szerkesztőségeken belül, hanem hogy meddig álljuk a sarat a globális versenben. Abban a globális versenyben, ahol a médiapiac átalakulását vezérlő tengeren túli újmédia megatőke diktálja a tempót Európában és itthon is. Ahol ezeknek a mamutoknak egy magyarországi méretű piac igazából játéktér, és az ezt letarolni képes technológiai költség - állítom - talán egy top-manager az éves bérének felel meg - de ezt most nem sírásból írom ide.

Cserében érződik, hogy a számlák oda is megérkeznek. A cost-benefit alapú világ a globális játékosok sajátja - csak éppen a megtérülés oldal húzható jó sokáig. De lehet, hogy csak eddig volt húzható?

A hirdetési aktivátis erősödik minden felületen, ennek is köszönhető, hogy a skip-time nő, esetenként hiányzik - vagy hogy megjelennek a banner nagyságú videó overlay hirdetések, amik hosszabb videók esetében többször is feltűnnek - egyébként fittyet hányva a videó feliratozási funkcionalitásra.

Az Indavideón ehhez képest jelenleg pre- és post-roll hirdetéseket szolgálunk ki, ill. overlay hirdetéseket, amik lehetnek szövegesek is az etarget jóvoltából. A pre-roll hirdetés feláras verzióban is elérhető, ami a skip-time növelését foglalja magában. Ugyanakkor fontos tény, hogy az olvasói/fogyasztói szokások alapján is tudunk targetálni mind az Indavideón, mind a CEMP-en belül. Azaz célozhatóak pl.:

• a totalcar olvasók az indavideó pre-rollok tekintetében - csak azok kapnak A prerollt, akik TC olvasók is egyben
• autós videó nézők - csak azok kapnak prerollt, akik egyébként autós videókat is néznek

És mindezek mellett minket még súlytanak a reklámadóval és az ügynökségi vegzálással - amit csak ténykét írok, sajátos véleményem nem keverem ide.

Szép új világ - jön az online rendszerváltás, aminek a lényege, hogy semmi nincs igyen.

Ehun egy almát körtével térkép (by lazab), amin nincs ratja a fészbúk, de rajta van a blog.hu - via bohus

via mapsontheweb

Még szerencse, hogy csak kicsit kerített be a blogger tengely. De átmegyünk támadásba!

Csütörötkön a hírhedt és kevéssé tolt Géza érdemei elismerése mellett új pozitkap az Indexen. Akit érdekel, kattintson majd akkor, hogy milyen lesz a virtuális átminősítés.

index layer - 2015

Gézát 2008-ban találta fel az Index.hu, hogy legyen valami arca a vezető portál akkori focis sportoskodásának. Pont jött a nagyszabású focis esemény, amire lehetett a nagy magyar valósággal reagálni. Szerintem sikerült is remekül. Talán túlságosan is sikerült. Talán túl is tolták ezt a dolgot az index redesign utáni kiadványgyártós hevületben - ami akkor nagyon menőnek számítottegyébként.

Géza - a születés környéke

A sportot igazából sosem vette véresen komolyan az Index, csak annyira, amennyire az átlag internetezőt érdekli az egerészésen túli szotyiköpködéssel egybegyúrt adrenalinvadászatos világegyetem - amolyan megye kettes szinten. És igen, a focihoz mindenki ért, de valóhában a magyar csak akkor akar költeni rá, ha adóvisszatéríteni és egyben optimalizálni lehet az egésszel. Nos, egy sport kiadvány inkább viszi a pénzt, mint termeli, hacsak nem optimalizálunk.

Géza fénykorában - 2008

De a rúdugrás és a tenisz kevésbé megy rekesz sörrel és szotyival. Nomeg a túlzott alkohofogyaztás káros az egészségre. Géza valójában sosem volt a teremtés koronája és a XXI. sz.-ra inkább negatiívumba hajló szokásokkal lett felvértezve. Géza nem tud javulni és új útra térni, hacsak nem szokik le a piáról, a cigiről és elmegy kocogni - már ha még bír. De ezt már egy másik valóságshowban tolja, nem az indexen. 

Géza párja, a kaszásmókus már jó ideje csak APP-ban van jelen, de már ott sem sokáig. Az UP/Etele vonal meghatározó jegyei szépen lassan kopnak ki a rendszerből és máshogy, másként próbál "egyedileg hangnemkedni" az egyébként vezető internetes hírportál.

Személy szerint tökre sajnálom, hogy Géza nem él tovább az Index-en, de ide kell írjam, hogy bizony nem jött be rá a fizetőképes kereslet - és nem tudta a rendszer életben tartani. Kikoptak az alkeszek és a szotyiköpködők. Pedig mennyit tudtam sírvaröhögni annó a hasonló karakterekben fuldokló Werneréken. Még ma is tudok, de nagyon. Addig is röhögjetek Ti is, és kattintsatok csütörtökön, hátha lesz valami tüzijáték.

Werner - focizni mindenki tud

A sportból továbbra is az jön, ami eddig. Itt nem akaja senki megverni "kvalitiban" az nso-t - de PI-ben csipkedni igen. A PI-hez pedig - sajnos - még mindig egy domain kell: egy domain mind felett.

Ezért is a lényeg: sportgeza.hu - index.hu/sport

A UPC csak külön díjért hajlandó a jövőben hálozatában végződtetni két magyar internet szolgáltatónál hosztolt tartalmakat - írja anyánk az Index. És kitudja még hányat? Jó esélyel ez minket is érinthet majd.

Sávszélesség bevétel mámor - UPC

Extraprofit how to by UPC - fizessenek a tartalom szolgáltatók

A UPC (LGI leányvállalat) erősen tétet emelt amikor kihúzta a drótot az Externet felé irányuló útválasztóiból. Mindezt azért, mert külön díjat kért az Externettől azért, hogy a UPC ügyfelek elérhesség az Externetnél hosztolt internetes tartalmakat. Azzal, hogy a drótot kihúzták, az Externet nem közvetlenül, hanem külföldi sávon keresztül elszivárog ugyan a UPC ügyfelekhez, de az a sávszélesség jóval szűkösebb és persze drágább is.

A UPC pénzt kér a peeringért - ahogy más is kér, de többet.

Gyakorlatilag a UPC a magyar internetet működtető BIX-es rendszert rúgta fel ezzel. A peering az, hogy az internetszolgáltatók egymásközött adatot cserélnek, ami az IP protokoll alapja.

Valahol van egy szerver és van ahol van egy kliens, ami kommunikál egymással. Ha a szerver nem az én internet szolgáltatómnál van, hanem egy másik szervertermében, akkor a két szolgáltató egymásközött adatot cserél - ez a peering. Itt a sávszélesség a szűkös erőforrás, azaz, hogy kinek mennyi adacserét enged meg a partner.
Én szerver üzemeltető ügyfélként sávszélességért (is) fizetek: minél több adatot forgalmaz a szolgáltatásom, annál többet kell fizetnem az internetszolgáltatónak, hogy ezt a forgalmat lehetővé tegye - ami közvetlen technikai költséget is jelenthet szolgáltatói oldalon. Ha nem elég a sávszélesség, akadozni fog a szolgáltatás elérése, mert nem tud átmenni a sok csomag a csövön.
Az internet szolgáltatók között peering létezett eddig is, de nem foglalkoztunk vele, mert a BIX-es egyezmények keretében leboltolták egymás között az internetszolgáltatók. Ill. bizonyos szolgáltatások miatt bilaterális bizniszeket is kötöttek.

Most a hírek szerint az asszimetrikus terhelésre hivetkozva a UPC azt mondta, hogy felmondja a bilaterális megállapodást, sőt a BIX-est is. Nem cserél adatot, csak ha fizet neki a partner.

Ezzel az a helyzet áll elő, hogy a végfelhasználók nem jutnak bizonyos tartlomhoz.

Internetszolgáltatók és a bevétel

Az internetszolgáltatók alapvetően technológiai cégek. Egy részük ügyfél végponti hálózatokat birtokol, egy részük szerverhoteleket és kapcsolodó vonalakat és a szerencsések mind kettőt. A még szerencsésebbek mindezt tudják mobilon is, sőt adnak TV előfizetést is. Az internet szolgáltatók a jövő pillérei, közmű szolgáltatók ha úgy tetszik. Mi tagadás nagy invesztíció internetet szolgáltatni jól. És nem csak azért, mert drágák az eszközök és az üvegszál, hanem azért is, mert vagy ásni kell, vagy alállomást telepíteni melynek költsége egyenesen arányos annak az olajnak az árával, ami az árokásó markolót hajtja.
Bevételi pontok:

• Végfelhasználói előfizetések - amiről jön a havi sárga csekk
• Szerverbérlet vagy szerver elhelyezés díja a s - amit az internet szolgáltatást biztosító fizet meg
• Garantált sávszélesség - ez az, amit akkor fizet meg a szerver üzemeltető, ha sokat forgalmaz a szerver és kell neki még internet, mert sok ügyfelet ér el.
• Külföldi sávszélesség - ez az, amit akkor fizet meg a szerver üzemeltető, ha sokat forgalmaz a szerver és kell neki még internet, mert sok ügyfelet ér el.
• Peering díjak - egymásközti adatcsere díja amit az internet szolgáltatók egymásoközt fizetnek azért, hogy átengednek forgalmakat.

Na, ez utóbbit kvázi megemelte a UPC azért, mert nála vannak a végfelhasználói ügyfelek és nincsen nála elég szolgáltató aki miatt kifele is kéne tolnia tartalmat - amiért egyébként pénzt kérne ismételten csak a fentebbi pontok jogcímén.

A kérdés, hogy ez a lépés mennyire korrekt így, ebben a formában? Különösen annak tükrében, hogy a UPC hivatalosan nem mond semmit, de a B2B vonalon - szolgáltatók közötti kommunikációban - igen is mondott, hisz az Externetes vezér ezt megerősítette.

Megy - nem megy

Azzal, hogy nincs BIX vagy bilaterális adatcsere még az internet robosztussága jóvoltából nem szűnik meg a szolgáltatás. Csak a csomagok próbálnak más utat keresni a globális infrastruktúrában. Ma ez viszont csak a külföldi kapukon keresztül lehetséges. Ez azt jelenti, hogy ha a hátrányosan érintett szolgáltató szervereit próbáljuk elérni, akkor a külföldi irányból jönnek meg a csomagok, ami általában vékonyabb cső, mint a belföldi adatcserére korábban használt - akár BIX-es - cső. Így törvényszerű, hogy az egyes szolgáltatások akadoznak, vagy elérhetetlenné válnak. Ez utóbbinak oka az, hogy a hátrányosan érintett szolgáltató, bizonyos nagy sávszélességet igénylő tartalmakat ki sem eneged külföldre, mert eltömi a vonalakat - tipikusan ilyenek a stream-ek vagy a VOD-ok (az online videó tartalmak).

Szóval ezért van az, hogy ugyan bejön az RTL oldala, de a stream már nem. Csak úgy mint az MTVA oldala, de a stream már nem.

Lesz-e népharag? Lesz-e internetes kormánybiztosig ható kérdőjel?

Népharag már most alakulóban. Egyesek tudni vélik, hogy DDoSolták is a UPC-t már tegnap éjjel a történtek miatt. Most pedig arról is írnak, hogy a nameservereket toszták le az inkorrekt lépés miatt a UPC-nél. Ez legalább annyira nem korrekt, mint a kiváltó ok. Cserében viszont tény, hogy elkerülhetetlen lesz a UPC kommunikációja a kérdésről.
A nép általában akkor haragos nagyon, ha hülyének nézik. Mint ahogy most is hülyének van nézve. Mert fizet egy díjat és nem kapja meg azt, amit akar - és az istenadta azzal szavaz, hogy beír egy URL-t, vagy elindít egy alkamazást. És ha ez így marad, akkor biztosan zörög majd a haraszt.

Ugyanakkor, ahogy fentebb írtam, ha ez az ügy arról szól, hogy a tortából szeretne nagyobb, arányosan nagyobb szeletet a UPC, akkor miért nem teszi mindezt nyiltan, a nyilvánosság előtt leegyeztetetten? Miért nem kommunikál arról, hogy az ő fejében márpedig a dolgok így működnek? Miért csupán abba fektet nagyon sokat, hogy mindenkinek ad korlátlan internetet, akiknek az elérhetőségéért majd a végén pénzt kér - már a jelen helyzet szerint?

Miért is van az, hogy a globális szolgáltatók ránktelepednek és megölik a verseny csíráját is ebben a szegmensben ki tudja milyen nemzetközi árazások alkalmazásával egy olyan piacon, ahogy egyszerűen nincs annyi a bizniszben? Miért van az, hogy ezzel nem foglalkozik érdemben senki? És miért van az, hogy nincs jogom tudni, hogy a falamból kilógó ADSL vonal a XIV.kerületben valójában kinek a koncessziója volt és kinek a tulajdona úgy igaziból?

Ja, ez utóbbi már nem közvetlen ide tartozik. De az biztos, hogy remek témája lett így az internetes kormánybiztosnak.

Haldokló netsemlegesség

A helyzet az, hogy a UPC bedobta a csizmát az asztalra. A net semlegessége nagy veszélybe került ezáltal. Lehet itt arra hivatkozni, hogy peer-to-peer, VOD letöltés, sok sávszélességet igényel és ezért valakinek fizetnie kellene. Nem tudom. Egy olyan iparágban, ahol a koncessziók befolyásolják versenyt, és utána kiszolgáltatott helyzetbe kerül a fogyasztó, szolgáltatás működtető nem egy korrekt lépés. De tény, beszélni kell róla. Hátha kijön a matek és win-win-be fordul ez a történet. Per most, nem gondolom, hogy jó irányban lennénk.

Ezúttal elkerülhetetlen lesz.

[update 12:15] User visszajelzések szeirnt van RTL KLUB stream a UPC végeken. Csak maradjon így.

[update 12:17] 11:56-kor visszakapcsolták a BIX linket. Erről tanuskodik az alábbi GFX

via Dro - BIX UPC link 

 [update 13:06]

Benfentes források továbbra sem értik a UPC lépését, amit A BIX-tagként ugyan megtehet, de nem egy korrekt üzleti magatartásra vall. Mindezt nagyságrendileg cca. 20M HUF extra bevételért. Vagy azért, hogy gyorsabban teljen a UPC szerver hotel, hiszen látszik, hogy a 40Gigás link-ben még azért van tartalék jócskán - technikai para BIX irányból nehezen magyarázható.

[update 14:59]

Háttérbeszélgetéseken kiderült, hogy a nagy szolgáltatók (UPC, T, Invitel, GTS) egymással BIX függetlenül bilaterálisan is cserélnek adatot. Lényeget tekintve a BIX egy kényelmes backup megoldás számukra. Viszont a BIX-en lógnak a kisebb, kevésbé tőkeerős host szolgáltatók, akik a BIX tagság fix költségét próbálják hatékonyabban bevétellel lefedni. A nagy szolgáltatóknak, mint a UPC, az kellemetlen, ha jóval nagyobb forgalmat kénytelen így fogadni, mert azt látja, hogy ott tobzódnak a nagy forgalmat generáló siteok és nem nála. Ha nála lennének, akkor a korábban említett jogcímeken Ő jutna bevételhez. De ez nem megy, mert vagy nem volt eddig értelmezhető alternatív konstrukciója, vagy nem árazta megfelelően. Ugyanakkor, ha jól is áraz, azzal azt éri el, hogy kinyírja a mostani BIX-ből élő kisebb, kevésbé tőkeerős szolgáltatókat. És ha ez megtörténik, akkor csorbulhat a verseny. Tény: a nagy vizen túl hasonló modell érvényesül. 

Tudom, régen posztoltam, és most is csak ennyit tudok? Nos, egyenlőre igen. De majd igyekszem 2 gyerkőccel is több időt szánni a blog.hu töltésnek.