- az internetadó valójában egy telkó adó akart lenni - de elkúrták. Nem kicsit. Nagyon.
- a korámány arrogáns, az ellenézék impotens - miközben a nemzetközi helyzet fokozódik. Nem kicsit. Nagyon!
- az internetadó jelen formájában elhibázott konstrukció, nem tesz jót az országnak, nem hajt hasznot, de a társadalmi egyenlőtlenséget növeli.
- az internet adóztatása antidemokratikus és nem méltó európai államhoz - ami nem jelenti azt, hogy nem lenne beszedhető ugyanaz az összeg más, értelmes jogcímen.
Elképedve ülök továbbra is a monitorom előtt a felett, hogy mi a tüdő történik ebben az országban. Elképedve nézem, hogy milyen arroganciával tolja le az Országgyűlés torkán a regnáló hatalom azt, hogy kitalált valamit, akkor az úgy lesz és kész. Kitaláltuk, hogy internet adó, akkor internet adó.
Elépedve!
Elképedve tapasztalom, hogy az un. ellenzék teljesen inkompetens. És nem azért, mert a hatalom gyomrozza, hanem mert impotensek gyülekezete. Elképedve tekintek a sajtóra is, ahol minden keveredik mindennel és próbálja a forradalmi hangulatot kelteni, miközben bazira nincs hová forradalmaskodni - ugyanakkor az internet adó ötletét ész érvek mentén le kellene venni a napirendről.
Arrogáns és egyben dilettáns javaslat.
Ha jól tudom a költségvetési tv.ből derült ki egyáltalán, hogy a kormány, azaz a vezető párt be fog terjeszteni egy javaslatot a kérdésben, ami a távközlési adóról szóló törvényt módosítaná.
A tervezett negyedik különadóval, a távközlési adóval kapcsolatban a miniszter elmondta: ez eddig is létezett, a módosításban ennek az internetszolgáltatásra való kiterjesztését tervezik. Varga Mihály abban bízik, hogy van olyan erős verseny ezen a piacon, hogy a szolgáltatóknál nem fog felmerülni ennek az összegnek az ügyfelekre való áthárítása.
A törvényben szerepel az is, hogy az adó mértéke 150 Ft Gigabyteonként.
A javaslat egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mit jelent a Gigabyte. Pontosan milyen adatforgalom az, ami számít? UDP/TCP-IP? Mi van az IP-TV-vel? Az nslookup akkor minek számít? Hálózaton belül mi van? Mi van a nemzetközi eléréssel? Mi van az IP alapú telefonokkal?
Ami egyértelműen utal arra, hogy ezt a kérdéskört műszakilag nem egészen gondolták át. Vagy ha mégéis, akkor úgy voltak vele, hogy azt majd a szakértők megoldják.
Gombhoz a kabát?!
Ugyanakkor felmerül a kérdés: mi köze van a NAV-nak ahhoz, hogy mennyi adatot forgalmazok? Igénybe veszek egy szolgáltatást, amit kifizetket, fizetem az Áfá-t utána, adózott jövedelemből teszem mind ezt, akkor mi köze a NAV-nak ahhoz, hogy mennyit forgalmazok?
Kicsit nekem úgy tűnik, hogy a javaslattevők úgy gondolkodhattak, hogy kell még vagy 40 milliárd bármire, szóval kell valami adó még. Vannak itt a javaslatok és van itt egy pont 40 yardnyi, ez az internetadós izé, na akkor legyen ez.
De biztos, nem így történt. A beterjesztő átgondolta ezt jól. Valójában a távközlési cégeket akarták tovább adóztatni azért, mert a távközlési adóból lehet nem jöttek úgy a bevételek ahogy szerették volna, ill. van ez a trendi internet dolog, ami adatfogalmat jelent, sőt még skype-olnak is, meg Google Hangouts, ráadásul a telkók szép nagy infrastruktúrával számolgatják, hogy mennyi adat szivárok A-ból B-be, van számlázójuk, meg SAP-jük.
Legyen akkor 150 HUF Gigábként.
Az előfizető által lebonyolított adatforgalom után.
Szóval az előfizető adatforgalmával arányosíttott adó, amit a tekónak kell megfizetnie. És persze elvárjuk a telkótól, hogy a NER-en belül, a rezsicsökkentés sárga útján ne terhelje mindezt a fogyasztóra - tehát adja oda a saját profitjából.
De azért legyünk adatforgalom arányosak, per user - hogy kimutatható legyen majd, hogy mennyit lehet rezsicsökkenteni majd - vagy nem.
Azaz: átgondolt a javaslat, kivetni gyorsan lehet az adót, mert a nagy szolgáltatóknak nem jelent majd gondot kimutatni, hogy mennyi adót kell befizetni. Éven belül lehet belőle forrást bevonni. Viszont, hogyan ellenőriz majd a NAV? Hogyan lesz auditált a rendszer? És visszakanyarodunk oda, hogy csak úgy, hogy megnézi mit és hogyan mér a szolgálatód.
De mi köze a NAV-nak ahhoz, hogy mennyi adatot forgalmazol?
Max 750 HUF per micsoda?
Az utóbbi napokban egyértelműsödött, hogy a felhasználónkéti díjat, majd jól maximálja a törvény 700 forint körül. Per hó. Per előfizetés? Vagy lehet nettózni, mert tetszik tudni csókolom, költségoptimalizálási okokból van 4 mobil és 1 vezetékes internet hozzáférésünk a családban:
akkor ez 5 * 700 HUF = 3500 HUF csak azért, mert adózni kell, ha nem lehet ezeket összevonni.
És ez van nálunk. De mi van Jozsóéknál? Vezetékes internet és 4 mobil, amiből 3 prepaides. Hogy a viharban arányosítod a pre-paid-es adatforgalmat majd? Ja, tudom, az elfogyasztás arányában.
De hagyjuk is ezt, hiszen nem az a baj, hogy el akar venni az állam tőlünk pénzt - már megszokhattuk, hiszen így működik. Hanem az, hogy milyen címen.
Az internethez való hozzáférés alapjog.
A netadó valójában azt jelenti, hogy megadóztatunk valami olyat, amihez mindenkinek korlátozások nélkül hozzá kellene férnie. Tehát, nem lenne szabad, hogy vele összefüggésben adóztasson az állam. Ehhez képest Magyarorszgon 2014-ben mindegy, hogy milyen okokra hivatkozva, de ez történik.
Ezzel a jelenlegi magyarországi kormányzó pártok úgy gondolják, hogy ez nem alapjog - tehát lehet adóztatni, következésképpen a szabadságjogokat kérdőjelezik meg, tehát európai értlemben véve nem demokratikusak. És még arrogánsak is.
Hiszen a hatalom simán megtehette volna, hogy úgy kezeli a kérdést, hogy az a végfelhasználókat nem érinti, és a bankadóhoz hasonlóan a szektorban megemeli az adóterheket, de nem ezt tette. A jelenlegi forgatókönyv szerint végérvényesen meg akarja adóztatni a forgalmazott adatok mennyiségét.
Ez ellentmond az ENSZ irányelveknek és a 2008-as FIDESZ irányelveinek is.
Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz, mert tovább mélyíti a Magyarországon amúgy is meglévő digitális szakadékot, és elzárja az új felhasználókat az internettől.
Gondoljunk csak bele abba, hogy a jövőben kinek a kiváltsága lesz Magyarországon ingyen internetet szolgáltatni? Mit jelent az adóval terhelt byteok sokasága?
Ez azt jelenti, hogy a jövő létminimum alatt élőinek a 700 HUF plussz sem lesz meg, mert kenyérre sem futja, nem hogy twitterre, amin lázítani is lehet - ld.: Egyiptom.
Netadó, de mi mégre is?
Bármilyen adót azzal magyarázni, hogy mire költi majd a kormány FAIL nem más mint pupulista furfang. A költségvetésben nincs pántikázott pénz - csak a rég megszüntetett célirányzatok voltak olyasmik.
A nagy kalapba bemegy a pénz, és a nagy kalapból kijövőt az aktuális kormány osztja el - ennek a kerete a kötlségvetés. Persze, ha valamit meg akar valósítani a kormány, amire nincs pénz, akkor lehet azt mondani, hogy azért vetek ki adót, mert kell még a pénz és azért, mert valamire kell.Ez általában elválik a valóságtól, retorikai okosságok csupán, hiszen a kötségvetés egy kb. valami és rettentő sok tételből áll, aminek egy részét nem úgy és nem abból fizetik ki, ami valójában beérkezik - csupán arról van szó, hogy nem kell a végén annyi hitel után kamatot fizetni, nem kell állampapírok után annyi hozamot fizetni, nem kell annyi állam költcsön - vagy mégis kell, mert jön az infláció (is).
A most bezvezetendő internet adó azért kicsinyes, mert a befolyó összeget semmivé tehet még pár olyan lépés amit a kormány külpolitikai szintéren meglép - hisz lemegy a forint árfolyama, mert megbicsaklik az országba vetett bizalom, drágább lesz a hitel, és a remek netadó el is égett egy pillanat alatt a mínuszban, mint a fellángoló gyufa fénye az éjjszakában, amit elfúj a Déli áramlat.
A legutóbbi hírekben a következőket olvashattuk arról, hogy miént szeret pántlikázni Rogán Tóni:
Rogán szerint az így befolyt összeget, ami a költségvetés szempontjából szinte jelentéktelen, húsz-huszonöt milliárd forintot a részben európai uniós (!!) forrásból megvalósuló, a szélessávú internet kiterjesztésére irányuló program önrészeként használják fel. Szóval nem a rendőrök, meg NAV-osok béremelésére költik, elvileg.
(via MTI via 444)
Ez szerintem hülyeség. Infrastruktúrális fejelsztéseket kormányzati pénzből finanszírozni egy verseny szektorban hülyeség - hacsak nem lesz NER-telko. Lehet, hogy a T (Magyartelekom) majd az lesz, de kétlem.
Ugyanakkor ez a mondat már azért is vicces, mert akkor a T felmarkolja az internetadót, hogy kábelezze keresztül Magyarországot Eu-s pénzekből?
Mindezt úgy, hogy egy éve egy szakmai konferencián a mértékadó stratégák aláhúzva és bolddal mondták ki a mondatot nagy plénum előtt: nem akar a Magyartelekom kábeleket huzogatni, mert fajlagosan drága technológia és mert a mobilkommunikáció minél jelentősebb modernizációjára törekszik - LTE rulez.
De nem mondanak nemet egy jól árazott felzárkoztató fejlesztésnek - tiszta sor. Valójában mi is lesz majd a megoldás? Drót vagy antenna? A kormánynak mind1 is, csak legyen meg a szélessáv.
CONTEO szintű gondolatokkal zárnám is az agymenést.
Nem merem azt gondolni, hogy valójában ez a dolog nincs is megfelelően átgondolva. Nem merem azt sem gondolni, hogy az átgondoltság alapja, hogy ez egy remek gumicsont, amin a civilek elháborognak. És mindeközben a Kormány a háttérben próbálja az aktuális okosságait kezelni úgy, hogy mindeközben tovább darálja az egyébként teljesen impotens ellenézket.
Nem merem elhinni, hogy a Kormánynak megéri az ÁFA-botránykodás valamint a Déli-áramlatok oltárán feláldozni a szabadságunk egy igen fontos szeletét.
Az internetadó rossz! Nem tesz jót az országnak!
Hétfőn délután teljesen váratlanul egy színpadon majomkodva találtam magam a Média Platform 2014 rendezvényen. Ráadásul az OTT üzleti modellek cím alatt kellett megmondjam a tutit, nénány a kérdésben érdekelt prominens mellett. Persze azzal kezdtem, hogy egyedül vagyok online-os a társaságban. De haladjunk sorban.
