lenI

Hétfőn délután teljesen váratlanul egy színpadon majomkodva találtam magam a Média Platform 2014 rendezvényen. Ráadásul az OTT üzleti modellek cím alatt kellett megmondjam a tutit, nénány a kérdésben érdekelt prominens mellett. Persze azzal kezdtem, hogy egyedül vagyok online-os a társaságban. De haladjunk sorban.

Aki nem tudja, annak mondom, a Média Platform 2014 konferencia a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szakmai rendezvénye. Ez a mostani kicsit olyan volt, mint a BNV régen: körbejárható standokkal, bemutatókkal, csak épp nem aluredőnyösök és kazángyártók, hanem médiások kínálták a portékát. A trendi jelleget hozta, hogy a bejáratnál egy birodalmi rohamosztagos fogadott, a folyosókon pedig Walking Deades zombik osztogattak, szerencsére nem harapásokat.  

Idén a fő szponzorok a hazai nagy kereskedelmi tévék voltak, de szép számmal szerepeltek az egyéb tematikus csatornák logói is a molinókon. Nem hiába, hiszen az RTL és a TV2 csoport azok, akik évek óta a kábelszolgáltatók legjobb barátai.

Ez nem véletlen, hiszen nagyon szeretnének a kábelesektől további fejpénzeket kapni azért a tartalomért, amit eddig alapcsomagban érhetett el a néző/felhasználó. Azaz nem lennének ingyen a kereskedelmi csatornák sem a jövőben, a fogyasztó igy vagy úgy fizetne a kereskedelmi tartalomért, amely pénzt pedig a kábelszolgáltató, a hozzáférés biztosító, vasalna be és adna tovább a kertévének. Ez az alapcsomagi csatornák esetében nagyon nagy számra is kijöhet - sok kicsi sokra megy alapon.

Ha mondjuk 100 HUF-t kell fizetni a TV2-ért, és 2.000.000 háztartás ezt így vagy úgy ki is fizeti, akkor az havi szinten 200.000.000 HUF. Kétszáz millió forint talált pénz!

Éves szinten ez 2.4 milliárd forint. Lenne!

Na, ez egy remek üzleti modell. Nem is kéne tovább beszélgetni. De egyenlőre csak remek üzleti modell lenne! A kereskedelmi televíziók ezt nagyon szeretnék, függetlenü minden OTT-nek nevezett izétől.

Mi ez az OTT és miit keresek én itt egyáltalán onlineosként?

Over The Top - "szolgáltatás"

Kezdjük az elején. A lényeg, hogy vannak a média fogyogysztók, hívjuk őket egyszerűen embereknek. Az emberek lényegében tévéznek, telefonon kommunikálnak és egyre többet interneteznek, ráadásul ezért fizetnek is.

• A tévé eleinte az antennán jött le a nappaliba, aztán egyszercsak elkezdett mindenki kábelekt huzogatni - nálunk ez akkor kezdődött, amikor a műholdas televíziózás teret hódított országunkban, mert egyszerűbbnek tűnt még akkoriban, mint a tányéros antenna meg a vevő, meg a beltéri.

• A telefon alapvetően kábelen kezdte a karrierjét, aztán a mobilosodással elkezdett antennákon át is működni. Most pedig az érterben éli reneszánszát.

• Az internet meg a meglévő telefonos kapcsolatot használta, ugyanazt, amin egyébként beszélgettünk korábban. De, ahogy írtam is, miután ez a telefon átment antennára is, ezért az internet már antennán is terjed - mobilon is elérhető. 

Vegyük észre azt, amit mások is észrevettek: ha van egy drót, ami kijön a falból, akkor azon nem csak telefon, hanem internet és tévé is tud jönni. Ez utóbbit - ugorva pár évet az időben -  általában IPTV-nek szokták csúfolni - mert internet alapú tévéről van szó - általában (tisztelet a kivételnek;) ).

A lényeg az adattovábbításon van. Ami a drót esetében olcsóbban tud két irányban történni, mint az érterben. Persze a telkó mérnökök dölgoznak ezerrel, hogy ez változzon. Tény, hogy a dróton gyorsabban terjed az információ, mint a levegőben.

Továbbá azon is nagy a hangsúly, hogy egy meglévő vagy egy nem meglévő drótról van-e szó. Mert drótot húzni felettébb költséges mulatság. És nem csak azért, mert rézből/üvegszálból van, hanem azért mert gázolajból, sok munkából, drága eszközből, bürokratákból, engedélyezésekből és minden másból is van. Lényeget tekintve drótot húzni drága. 

Az OTT  - valami olyasmit jelent, hogy - alap technológián felüli szolgáltatás

Tehát, ha húzol egy drótot, amin jön a telefon és közben ráteszed az internetet is - amiért külön pénzt is kérsz, akkor az már OTT.

Azaz annak kéne lennie. De miután az ADSL-t előbb találták fel, mint az OTT buzzwordöt, ezért nem mondják, pedig dehogynem. És persze, minden ami internetes szolgáltatáson felüli szolgáltatás az OTT.

Ugyanez igaz a mobilokra is. A mobilon terjedő mobil internet egy OTT szolgáltatás - csak nem tekintjük szintén annak, mert az is előbb volt picivel.

Vagy lehet, hogy nem is ezért? Lehet. Leginkább azért nem, mert az OTT egy kábelesek által kitalált fogalom. Azért találták ki, mert nekik is volt egy dótjuk, meg egy set-top boxuk, amin keresztül elérhetővé tették elsősorban a televíziós tartalmakat, és ez a doboz bele volt dugva egy tévébe. Egy sima televízióba, ami szinte mindenkinek volt, ellentétben a számítógéppel, ami korábban még csak kevesek kiváltsága maradt. Persze azóta eltelt pár évtized,  és a számítógép már szinte mindenhol ott van,  akár a zsebben is. 

A kábelesek a televíziós tartalomért pénzt szedtek/szednek a fogysztóktól. Viszont senki nem mondta, hogy ezt a set-top izét nem lehet okosítani, és akár videótéka megoldással is bővíteni. Na, ez egy tipikus kábeles OTT megoldás.

 OTT - tudjon meg többet ( miért fizet )
(via http://www.pace.com/)

Az internet eljövetelével viszont az a helyzet állt elő, hogy a kábelszolgáltatók nem kérhettek pénzt az értéknövelt internetes szolgáltatásokért, mert azok internetesek. Így a kábelesek kimaradtak a bizniszből. Egy olyan bizniszből, amit egyébként az ő csövükön bonyolítanak le. És nyilván kevés az a farkas, aki nem lesz éhes annak láttán, hogy báránycsordák vándorolnak keresztül a felségterületén. Különösen akkor, amikor internetes alapon az általuk nagy nehezen kiízzadt szolgáltatásaikat kannibalizálják mindenféle szereplők. Mert hiszen a felokosított set-top box éppen, hogy csak tudta, amit nagy nehezen kitaláltak. Közben ráadásul mindenkinek lett számítógép a zsebében is, ami kenterbeveri a set-top boxokat, sőt sokkal több mindenre képes. És nem utolsó sorban, nincs hozzákötve egy bazi nagy tévéhez.

Ugyanakkor hogyan kérjen pénzt bármért is a kábelszolgáltató, ha nem tudja megfogni, megfogalmazni, hogy mire kéri el? El is érkeztünk az OTT gyökeréhez.

A gyűjtőfogalomhoz, ami túlmutat az alapszolgálatáson és ezért esetleg lehet érte pénzt kérni

De mik lehetnek ezek a szolgáltatások? És kinek mi lehet a szerepe egy OTT megoldásban? Milyen üzleti modellek létezhetnek, amiből az OTT szolgáltató jól jár úgy, hogy nem kannibalizál valaki mást, és még a felhasználó is örvenezni fog? 

Nos, erről kellett volna beszélgetnünk közel egy órában, azon a kicsit szűk, de jól bevilágított színpadon. Onlineosként, tartalomelőállítóként és médiapiaci szereplőként - mint aki csak kereskedelmi bevételekből él, és a közeljövőben továbbra is csak arra számíthat - nyilván csak azt tudtam hangsúlyozni, hogy a jó tartalom a fontos. És ha az megvan, akkor egyszer majd lesz képünk is ahhoz, hogy pénzt kérjünk érte, függetlenül attól, hogy hirdetőről vagy végfelhaszálóról legyen szó. Bár kétségtelen, hogy az elsőhöz értünk mi jobban - mint a pénzbevasaláshoz retail vonalon.

A jelenlévők egyébként abban szerintem egy platformon voltak, hogy több pénzt szerettek volna keresni. Mi is, és szerintem a többiek is. Viszont mindenki másból építkezik.

Mi az online világból jövünk. Van erős média erőnk, van technikánk, van valamennyi tartalmunk, de jól tudjuk, hogy ez mire elég. Sőt, tudjuk mennyit kérnek további VOD tartalomért a jogtuladjonosok és ha úgy gondolnánk, akkor lehetnénk mi is nagyon IP alapú tévék, vagy video on demand szolgáltatók.

De, hogy mi is a kulcskérdés, azt kicsit később vegyük elő

• Van a UPC, akinek van remek kábeles/műholdas megoldása TV-re és internetre egyaránt; saját ondemand rendszere is van amikért a user fizet. És persze vannak több képernyős megoldásai is, ahol tartalmat szolgáltat.

• Nyomul a FUSO, akinek alapvetően remek, mindenhol (TV, mobil eszközök) jelenlevő tehcnológiája van, amin majd mindent lehet nézni/olvasni ami ingyenes, ráadásul persze vettek félmillió USD-ért tartalmat is, amit lehet nézni az appjukon keresztül TV-n és okos telón egyaránt, feltöltőkártyás jelleggel is akár.

• Ott a T-csoport, akinek TVGo-ja van, ami kb arról szól, hogy bármin nézheted (TV, mobil eszköz) a náluk elérhető stream jellegű tartalmakat. És lesz mindjárt telefonos appjuk is. Persze, ha valami pénzes, akkor hozzáírják a számládhoz. Ne feldjük a legnagyobb consumer internet szolgáltatók is egyben.

• Létezik az önkormányzati TV/GLX média, akik vannak, de valójában nem OTT-k, hacsak nem jön el a közvetlen demokrácia kora és nem válik leszavazhatóvá Tarlós.

• Játszik még a SétaTV, ami valójában általam nem ismert OTT megoldás - lényeget tekintve a hfctechnics.hu OTT keretmegoldása kábeltévék számára.

• Van az EuroCable Magyaroszág, aki meg egy tipikus kábel szolgáltató cég, ahol van internet, meg előizetéses TV, de hogy mit OTT-zzen és minek, azt szerintem igazából még ők sem tudják.

Szóval, a szereplők leginkább onnan közelítenek, hogy márpeig ők jönnek ki a falból és vannak bedugva a tévébe, és ott pedig első sorban az emberek televízióznak. Ez vagy lineráis tartalom, vagy on demand tartalom, amiért persze fizetni kellene.

Amiről pedig szó van, az valójában a jogtulajdonosok által birtokolt filmek/sorozatok garmada, melyek terjesztésére csak nagyon nagy pénzekért lehet területi és időbeli korlátokkal  terjesztési jogot szerezni. Sőt, ezeket a filmet akár IP alapon tableten vagy a mobilon is elérhetővé téve létrejön a több képernyős több platformitás, ami nyilván valami OTT izé, és lehet érte pénzt kérni. De miért néznék valamit tableten, amit valójában nem is a lapos tévén, hanem projektoron kéne? Jó kérdés!

Ezzel el is érkeztünk a megközelítésbeli óriási különbséghez.

A tévések azt hiszik, hogy mindig csak filmet/sorozatot akar nézni az ember, azaz mozgóképet. Sőt, a néző BitTorrentezik mert nem akar fizetni a tartalomért. Pedig  ez nem egészen így van.

Én nem akarok tévézni, és persze nincs is tévém!

• Az emberek egy része többet netezik, mint tévét bámul, a mobil netet is beleszámítva. És ez a tendencia nem is fog változni egy olyan oszágban, ahol a napi 4h+ tévé előtt töltött órából majd elkezd jól kihalni a 60+-os réteg, és a háttértelevíziózás kimutathatóvá válik.

• Létezik egy fizetőképes réteg, aki igenis fizetne ma is bizonyos taralomért, ha azt akkor és olyan módon tudná fogyasztani, amikor akarja. Legyen az a kedvenc sorozata a világpremierrel egy időben, vagy az NBA nagydöntő bármikor, amikor van. Vagy az egyik mozi, amiről már lemaradt, de azért megnézné otthon.

• Ezeknek az igények kielégítésének az akadálya externália: jellemzően nem a kábelesé/internetesé a tartalom, hanem valami jogtulajé, aki akkor és annyiért teszi elérhetővé, amikor csak akarja. És ha nekünk nem akarja, akkor nem adja.

Létezik az a lehetőség, hogy egy gigaberuházó megveszi az amerikai filmet mondjuk 1990-ig világ IP joggal. Ezzel csak az a baj, hogy a világ pénze nem lenne erre elég, mert a jogtulajok az 58. bőrt is le akarják majd húzni, és nem is tudják beárazni a dolgot. Emiatt nem is adják. Majd ők, egyszer, ha lesz egyetemes technológia szolgáltató, akkor lehet, hogy lepaktálnak valakivel, de ez nagyon nem ma lesz.

Lényeget tekintve az, hogy egy kábeles infrastruktúra szolgáltató az üzleti modelljét a tartalmi szolgáltatói oldalra terjessze ki, kicsit necces. Mert csak egy kritikus méret fölött tud olyan tartalmakat felhalmonzni, amiért a néző még fizetni is hajlandó. Ha ebbe be kell fektetnie, akkor megfelelően nagy ügyfélkör nélkül tuti bukó.

Az infrastruktúra szolgáltató nem tehet mást, mint szolgáltat és próbál minél jobban szolgáltatni. És szolgáltatást kitalálni. (Kérdés viszont, hogy az árazásába mennyire kalkuláható be a sávszélesség igény növelése. Mennyire növekszik a fogyasztók sáv igénye? Mennyi pénzből lehet egyre több adatot átpréselni ugyanazon a dróton, és hol vannak ennek a határai?

Ráadásul a tévégyártók hasolnló logikával álltak a kérdéshez. A SmartTV-sek arra jöttek rá, hogy ha már valaki megvesz egy bazi nagy displayt a nappaliba sok pénzért, akkor lehet, nem csak TV-t kéne rajta nézni: játszani, fényképeket nézni, saját videótárat böngészni, rádiót hallgatni is lehet, mindezt IP alapon. Sőt, skypolni is akár. És persze ha már, akkor saját networköt is létre lehet hozni, mondjuk mint ahogy a Sony képes, hisz nekik még tartalmaik is vannak, csak egy másik leányvállalatban - igaz, nem területi korlátozás nélkül. Ugyanakkor az eszközspecifikus dolgokkal nagyon vigyázni kell, ez már a DVD és a VHS patent harcokban kiderült, szóval próbál mindenki appok ban gondolkodni. De nagyon nehéz még ma is az egyébként buta okostévéket rátukmálni a felhasználókra. A leginkább ismert megoldás az, hogy minden TV okos, és kész. ( Cserében viszont szebezhető is, ld.: bash para )

Nézzük az internet alapú szolgáltatókat!

Egyrészt azokat, akik organikusan netesek, de nem nyomultak be a SmartTV piacra. És azokat, akik úttörök voltak a SmartTV piacon, de nem netesek.

Az utóbbiak szökségszerűen specifikus szolgálatók, hiszen tévén mi más tudna elképzelni az early adopter - stream tartalmat, ami lehet VOD, SVOD vagy csak simán rádió szerű tartalom.

És persze jöttek a social szolgáltatók, mert az trendi. Ők kb abból élnek valamelyest, hogy pénzért adnak tartalmat vagy reklámbevételekből tengenek. Vagy Startupnak hívják magunkat és pénzt égetnek. És a Youtube, ami mindenen van és van ideje, mert a tőkéje szinte végtelen.

Eljutottunk az internetesekig

Akik jól tudják, hogy bármi is lesz, lokális piacokon a tartalom a nyerő. Az a tartalom, ami gyors, cool és akkor kerül a képernyőre, amikor arra szükség van. Amely tartalom nem feltétlen stream, lehet, hogy csak egy un. scroller, amin megy a tőzsdei árfolyam, meg a headlines, és mellette a barátok facebook feedje.

Ki tudja?

Lehet, hogy csak a instafeedem kell, meg az NBA állása kisképben, és mögötte az időjárás. És ha anyu bejön, akkor az érdekli, hogy mikor jön a 85-ös busz. És persze, lehet, hogy a interface az a mobilunk lesz, vagy az is lehet, hogy voice kontroll, mint ahogy azt az ios8 már tudja, de bazira nem az lesz a fontos, hogy este elérhető-e a Die Hard 18 vagy sem, mert semmi más nem fontosabb, mint hogy a TutiTu-ból pont 3x3 percet lefekvés előtt engedjünk a gyereknek. És nem 10 percet, nem 12 percet, hanem háromszor három percet. És altatás után lehet, hogy elfáradok és jöhet egy Comedy Csenel, vagy egy Walking Dead - de jellemzően nem így van.

És ha mindezek mellett kapok egy ajánlót arról, hogy mi van akciósan a közeli Lidliben annak még örülni is fogok.

Lényeget tekintve a lokális tartalom igenis konvertálható érték

Jellemzően reklám van mögötte, és bármennyire is szeretnénk kis hazánkban meghonosítani az előfizetéses internetes tartalmi modellt, szinte lehetetlen. Szóval egy darabig továbbra is reklámból fogunk élni, és mint olyanok, majd akkor invesztálunk okos tévés okosságokba, ha már lesz elég okostévé a piacon.

Jöhet akkor a kérdés: ezek szerint nincs? Nos, biztos vagyok, hogy az eladott okostévék nagy része még nem találkozott internettel és amelyik igen, az csak a szolgáltatói megoldásokat használja külső set-top box-szal.

Ja, és mindezek olyan dolgok, amikért nem akarok külön fizetni pénzt, hiszen van az internet és jön a csövön. Köszi kábeles bácsi. Annyi volt a dolgod, hogy kihúzd és számlázz. Örülj a koncessziódnak, meg annak, hogy még nem ért ide japán és az LTE+++, amikor nem lesz szükség kábelre.

Erre jön persze a válasz, hogy egyszer eljön az armageddon, napkitörés, miegymás és visszatérünk még a CRT-hez. Persze. Vissza. De az egy másik világ lesz. És lehet élőben nézni a Walking Dead-et.

Akkor mindenki máshonnan indul.