A múlt hét óta ismert tény, hogy a google döntött, és bezárja a reader szolgáltatást. Érdekes momentum ez a web-es fejelsztések konvergenciájának világából. Miért is dönt a Google, hogy egy olyan szolgáltatástól válik meg, amit egyesek nagyon szeretnek, de a többség még csak nem is ismer?
"While the product has a loyal following, over the years usage has declined." via google
A reader egy remek web-es RSS olvasó, aminek egy 2004-es Google és Blogger fejlesztés volt az alapja. Akkoriban alakult ki az RSS modernizálni akaró ATOM formátum, és ehhez készítettek egy XML pharsert, mely köré egy RSS olvasót építettek a Google Labs-ban. A reader a googler hírzabólók, valamint a blog és független hírforrás fogyasztók körében hamar népszerű eszközévé vált a hírfogyaztásnak. Bármilyen RSS feedre fel tudtunk iratkozni amit egy web-es interface-n keresztül tudtunk követni, fogyasztani.
Később közösségi funkciók is kerültek a szolgáltatásba, megoszthatóvá válltak a readerben olvasott postok, valamint publikussá lehetett tenni olvasmányokat és fel lehetett iratkozni baráti olvasók olvasmányaira. Sőt, még kommentelni is lehetett egykoron. A redader sokat változott az évek folyamán, lehet talán túl sokat, legalábbis túl sokat ahhoz képest, hogy milyen közvetlen vagy közvetett bevételeket tud termelni maga a szolgálatás az üzemeltőtő számára.
A Reader csak egy reader. Ne szépítsük. Azt jelentíti meg, amire a user feliratkozott, minden más gyakorlatilag fókuszvesztést jelent. Prübálhatja a rendszer kiegészítő fícsörökkel kitalálni, hogy mi lenne még jobb a usernek, de azoknak, akik a readert használják, ez mind energiapocsékolás - hiszen pont azért használják, mert tudják mit akarnak olvasni - legalábbis hírforrás szintjén. Operálhat az üzemeltető ajánlókkal, de nem lehet túl hivalkodó az esetleges fizetett ajnálók esetében, mert különben a szolgálatás alapjait veszélyezteti.
Ugyanakkor pedig az RSS-ben érkező hirdetéseket ki kell tennie, amivel az RSS forrást támogatja a google, nem maga keres rajta bevételt. Cserében viszont a user egy google terméken keresztül fogyasztja az internetet - gondohatnánk - így a google brand azért épül.
A teljesség igénye nélkül itt felsoroltak mind olyan irányba terelik a gondolatokat, hogy a Reader közvetlen berévteltermelő képessége igen csekélynek mondható - más termékekhez képest. A közvetett értékteremtéshez pedig valószínűen nem segít hozzá a felhasználók aktivitásának csökkenése - kevesebb user, kevesebb brand érték.
Cserében viszont van egy raklap feed, amit a google infrastruktúrájának nap mint nap, percről percre fel kell dolgoznia, és le kell tárolnia, esetenként pedig azokat meg kell mutatnia a lojális felhasználók számára. Ez gyakorlatilag olyan, mintha az internet egy részét le kéne menteni, hogy aztán azt meg tudjuk mutatni a weben, uniformizált köntösben. A sok feed-lekérdezés olyannyira problémává duzzadt, hogy a google kidolgozta pubsubhubbub névre keresztelt megoldását, amivel a nagy feedkiszolgálók - hírforrások - kivédhették, hogy agyon legyenek GET-elve - azaz szólhattak a rendszeren keresztül a világnak, ha új publikáció született, és csak ebben az esetben kérte le a szükséges feedet a reader központ - vagy a hub felhasználó.
A technológiai barvúrok, a felület átalakítása, a követési modellek és az ajálók ellenére a reader nem lett nagyon nyépszerű a facebook és a twitter közösség alapúságának világában. Továbbra is niche termék maradt, és a közlemény tanulsága szerint a felhasználók száma is csökkent.
Talán azért, mert a hírek/postok uniformalizált közegben történő megjelenítésének user vonzó paradigmája és az erre építhető üzleti modell kérdéses? Az internetgneration nem readert olvas, hanem facebookot, és kattint, ha érdekes valami? És azért mert egyszerűen minden erőre szükség van, a google+ támogatásához?
Remélem egyszer világosabbak lesznek az indokok. Mindemellett sajnálom, hogy egy jó szolgáltatással lesz kevesebb a neten, és remélem, hogy azért lesz majd egy másik remekbe szabott dash, ami a hírzabálók új alternatívája lehet.
