A tablet és a desktop között van azért egy nagy különbség: az egyiknél egeret mozgatunk, a másiknál viszont a kezünket. Az egérrel viszonylag kis mozdulatokkal el tudjuk érni a teljes képernyőt, míg ugyanez a kezünknek nagyobb munkájába kerülhet. Azok a felületek a kényelmesen kezelhetők tableten, ahol a kézfejet egy helyben lehet tartani és elég egy ujjat fel-le, jobbra-balra mozgatni.

Az Index overlayes olvasója nagyszerű lehet majd tabon a jobbra-balra történő cikkek közti navigációval.

DE. Ehhez kell majd még két összetevő, hogy a felhasználói élmény jó legyen:

1) A következő cikknek nagyon gyorsan kell betöltődnie. Mivel a user nem egy listáról választ már, nem ő dönti el mit fog kapni, kicsinek kell lennie a "büntetésnek" ha nem olyan cikk következik amire érdemes volt várni.

2) Viszonylag nagy arányban kell olyan cikkeket kapnia, amik érdeklik, különben megunja a következő cikkek behívását.

Az 1- es pontból egy érdekes dolog is következik: lehet, hogy jobb ha nincs feltüntetve, hogy mi az a cikk ami be fog jönni jobbról. Hiszen ekkor már ott el döntötte esetleg, hogy ez nem is érdekli, vagy meg se nyomja a következő cikk gombot, vagy bosszankodik ,mert tudja, hogy úgyis nyomhat még egyet.

A 2-esból pedig az következik, hogy mivel nem vagyunk egyformák személyre kell szabni a tartalmat. Egy olyan MP3 lejátszó ami valóban véletlenszerűen játszana le számokat nem lett volna túl sikeres Jobstól, de egy olyan amire mi válogattuk fel a nekünk tetsző zenéket...

Amennyiben nincsen személyreszabás (de lehet egyébként is, mert pl kevesebb időt szán olvasásra a user) egy másik módszerrel lehet esetleg kisérletezni: amikor elfogy a türelme a következő cikk behíváshoz, kérheti, hogy mutassuk meg neki a listát mi fog következni és ekkor előre ugorhat egy olyan cikkhez ami mégis érdekli.
Ennek a listának figyelemfelhívónak kell lennie, olyannak mint a szerkesztett címlapi ajánlóknak.
Most ha akarjuk úgy is értelmezhetjük, hogy valójában az Indexen a layout bezárásával a címlapra visszajutva ezt kapja a user.
Miért nem tökéletes ez? Mert túl nagy a váltás, nehéz összekapcsolni a két felületet fejben, hogy akkor most hol is tartok.
(Hm...visited link jelölés...kiszürkíteni azokat amiket már átlapoztam?)

Van még egy dolog: ez pedig, hogy az olvasó éppen milyen tartalomra vágyik. Mély elemzéseket akar olvasni, vagy le van fárasztva az agya és csak át akar pörgetni pár hülye képet. És ez természetesen nem az újságírói vs. népi kontent választóvonalon dől el.

jók a fontok főnök, posztot nem olvastam el, mert nem volt időm rá :)